"Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek." (Arany János: Családi kör) ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ "Miközben mosogatsz, imádkozz ! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a Földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie." ( Paulo Coelho ) ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ "Si mangia per vivere e non si vive per mangiare - Nem azért élünk, hogy együnk, azért eszünk, hogy éljünk." ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ "Ne úgy gyűjtsd a recepteket vagy vacsoraélményeket, mint egy lepkegyűjtő ! Élvezd amit csinálsz." (A. Bourdain) ♥ ☼ ♥ ☼ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥ ☼ ♥

2012/02/22

ZSERBÓ - eredeti recept az apácáktól

Farsang Erika - Szuperanyu, a Tina újságírójának receptje, én imitt-amott egy keveset változtattam rajta.
Évek óta csak így készítem a zserbót és mindig tökéletes lesz.

A tészta hozzávalói:
fél kg liszt
25 dkg margarin
3 evőkanál porcukor
2 tojássárgája
1 egész tojás
2 dkg élesztő (én egy csomagot használok mindig)
1,5 dl tej

A töltelék:
25 dkg cukor
30 dkg darált dió
1 cs vaníliás cukor
sok baracklekvár :)

A csokimáz:
10 dkg cukor
3 dkg kakaó
3 dkg margarin (csak a Ráma jó, a többi kettéválik vízzé és "zsírrá" )

Elkészítése:
A tejet meglangyosítjuk egy kockacukorral vagy egy kávéskanál kristálycukorral. Felfuttatjuk benne az élesztőt (ha tasakos, pici cukorral elkeverve rakjuk a tejbe). A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk a tojássárgákat meg az egész tojást, a 3 kanál porcukrot és az élesztős tejet. Szépen összedolgozzuk és 4 egyforma cipóra osztjuk. Egyenként nagy gáztepsi méretűre, 3-4 mm vékonyra nyújtjuk. A nyújtódeszkát jól lisztezzük, mert ragad a tészta ! A első tésztát lazán a lisztezett nyújtófára tekerjük és belehelyezzük a tepsibe.
A cukrot és a darált diót összekeverjük és 3 részre osztjuk. Az első, tepsibe helyezett tésztát jól megkenjük baracklekvárral - ne sajnáljuk, ettől lesz jó szaftos ! Igen jó, ha nagy gyümölcsdarabos házi lekvárunk van.
A cukros dió egyharmadát egyenletesen rászórjuk. Ráfektetjük a második tésztalapot, kenjük, szórjuk, és így tovább. Persze, a tésztalapokat mindig akkor nyújtjuk ki, amikor az előzőre tesszük. Mikor a 4. lapot is beletettük a tepsibe, a széleit kissé összenyomkodjuk, nehogy "kimásszon" a töltelék. Egy villával megszurkáljuk a tetejét, hogy a keletkező gőz eltávozhasson. Ha elfelejtjük, hólyagos lesz a sütink. Egy órát kelni hagyjuk (én csak max. fél órát szoktam, szerintem az is bőven élég). A sütőt közben közepes forróra előmelegítjük. A tésztát rendesen átsütjük hogy a teteje szép piros legyen. Miután kész és már teljesen kihűlt, bevonjuk a csokimázzal. (A margarint megolvasztjuk, kikeverjük a cukorral és a kakaóval.)
Ha megdermedt a máz, a sütit falatnyi kockákra daraboljuk. Frissen is nagyon finom, de minél tovább áll, annál inkább "összeérnek" az ízek, ezért én fogyasztás előtt 2-3 nappal sütöm.
Az eredeti csokimáz nekem nem mindig sikerült szép simára, fényesre, ezért vagy olvasztott tortabevonót használtam, illetve egy ideje a  hideg csokimázat .  Ez mindig tökéletes lesz.

Az apácák állítólag egy kevés rumot is locsoltak a cukros diótöltelék tetejére - én a lekvárba szoktam 1 evőkanálnyit (vagy 1 kevés rumaromát) belekeverni.






2 megjegyzés:

  1. Ezt a változatot még nem próbáltam,de majd a hétvégén igen :)

    VálaszTörlés
  2. HELENA, bátran merem ajánlani, mióta ezt sütöm, mindig tökéletes de sajnos sosem elég ;)(pedig nagy gáztepsi adag!)
    Remélem, sikert arat nálatok is !

    VálaszTörlés